Amíg én alkotói válságomban sajnáltatom magam és a diétámat (nem, nem újévi fogadalom csak az új ruhatár beszerzésének árából inkább menő szakácskönyveket vennék) erőltetem, addig álljon itt egy pár gondolat a barátnőm fejéből. Ő egyébkén újságíró, de náluk azért mégsem jelenhet meg egy ilyen cikk meg amúgyis, mostanában kicsit munkamániás és szabadidejében is írnia kell. A többi agymenését egyébként a SocialDaily-n megtalálod, már ha azok a témák is érdekelnek. Persze te azért készíts továbbra is remek ételeket, cserébe megígérem, hogy mihamarabb összeszedem magam. Egyébként kívántam már boldog újévet? Persze, hogy nem! Úgyhogy nyilván azt is!

Jamie Oliver pillanatok alatt vált először a britek majd az egész világ kedvenc tévés szakácsává. Neve ma már intézmény, és amibe belefog, az arannyá válik. Fontos vérfrissítést hozott a főzőműsorok műfajába, és rengeteg ember ragadott miatta életében először serpenyőt.  Lehet szeretni és utálni, hatása ettől még vitathatatlan, de miért működik ennyire?

Megkeresett egy barátom a Nosaltytól, hogy mennyire remek lenne, ha írnék hozzájuk valami jó receptet meg okoskodnék kicsit. Természetesen a válasz igen volt, így két héttel ezelőtt csináltam is a haveroknak egy jó burgundi marhát, amit szépen fotózgattam közben. Az eredmény magáért beszél, nekem kb nem is maradt belőle. Úgyhogy kattints a Nosaltyra és ha tetszik a recept, akkor készítsd el. Elsőre tűnik csak kicsit hosszúnak és bonyolultnak, de hidd el nem az.

Kövesd a blogot a közösségi oldalakon is!

Facebook
Twitter
Instagram

Nyári római kirándulásunkkor nyilván a kajálásé volt a főszerep a rettentő nagy templomok és emlékművek nézegetése közben. Szerencsére a rengeteg turistára rengeteg étterem is jut, persze nem árt kicsit utánaolvasni, hogy hova érdemes betérni, bár enélkül is működik az alapszabály, miszerint a turistautcáktól egy utcával beljebb találjuk meg azt, amit igazán keresünk. De a legjobb hely a Trastevere, ami nappal megmutatja a római hétköznapokat, olyanokat amilyeneket azokban az egyébként rém unalmas romantikus filmekben látunk. Fűszerkertek az ablakokban, szűk sikátorok, ahol százzal jön szembe a robogós helyi ember, eldugott régiségboltok két sok száz éves épület között. Mindenképpen ez Róma legmenőbb helye.

(italytravelista.com)

Ezt akartam látni Rómából, ez az amiért odamentem. A nappali nyugi után éjjel az egész felpezsdül, kinyitnak az éttermek és a bárok, beözönlenek a turisták, utcazenészek és kb mindenki, aki nem a remek olasz zenetévéket szeretné a tévében nézni egész este (egyébként, ha mégis otthon maradnál, keress a tévében éjszaka egy olasz felnőttfilmes csatornát. Bízz bennem, remekül fogsz szórakozni a kapitányjelmezes kiégett táncosfiún és a lepukkant kelet-európai barátnőin, nem is beszélve a potencianövelő reklámból a műsorba bejutott figuráról, aki a műsorból integet haza a mátkájának). A lényeg, hogy ezen a helyen nagyjából mindenhol jót kapsz a tányérodra, de van egy-két kiemelkedő étterem. Jamie Oliver is ajánl egy párat, keress rá a neten.

(greyroutesandtips.com)

Mi is így tettünk, de sikerült egy olyat kiválasztanunk ahol nyolckor nyitottak és nem ártott volna helyet is foglalni. Ja igen, a éttermek legkorábban hétkor nyitnak, előtte ne is indulj neki vacsorázni. Nem árt megjegyezni, hogy attól, mert ez a vigalmi negyed, nem ez Róma elit környéke. Már ami az árakat illeti. Közel feleannyiba került itt egy vacsora, mint a belvárosban és klasszisokkal jobbat is ettünk itt, elképesztő hangulatban. Szóval amit kinéztünk, oda nem jutottunk be, de vele szemben megtaláltuk a Casetta di Trastevere-t.

View Larger Map

Elég, ha annyit mondok, hogy másnap is itt vacsoráztunk. Ha arra jársz, nézz be te is. Innen hoztam egy receptet, amit ha beszerzed a legjobb alapanyagokat, simán el tudsz te is készíteni otthon.

Pasta Primavera:

• 500 gr penne
• 400 gr paradicsom szósz
• 3 dkg vaj
• 500 gr paradicsom
• 400 gr mozarella
• 250 gr rukkola
• 15 levél bazsalikom
• 3 ek olívaolaj
• só
• frissen őrölt fekete bors

Első dolgod, hogy a paradicsomokat kimagozd és egyenletes darabokra felvágd. Mondjuk olyan 3x1 centis csíkokra. Melegítsd fel az olajat, öntsd rá a paradicsomszószt, sózd és borsozd és negyed óráig alacsony lángon sűrítsd. Ha ez megvan, akkor dobd hozzá a szobahőmérsékletű vajat és a bazsalikomot. Tíz percig a legalacsonyabb lángon főzd, ennyi bőven elég a bazsalikomnak, hogy kiadja magából azt, amiért annyira szereted. Emlékezz csak vissza a fűszeres dolgokra! El is készült a szuperjó szószod, viszont sokkal frankóbban fog kinézni, ha mindezt egy szűrőn átpasszírozod. Senkinek nincs szüksége a fonnyadt bazsalikomra és a borsdarabokra.
Ha ügyes voltál, közben feltetted a vizet a tésztának. Persze az sem baj, ha csak most foglalkozol vele, a szószod megvár. Tehát miközben az előző posztban leírtak szerint megfőzöd a tésztát, fogd a mozarellát és vágd fel rusztikus darabokra, tépkedheted is. Miközben a tészta fő, ismét melegítsd fel a szószt, és dobd bele a kimagozott paradicsomot. Ahogy a tésztád elkészült, keverd össze a szósszal, másfél-két percig forgasd őket össze és már tálalhatsz is. A rukkolát oszd el négy felé, pont ahogy a mozarellát is, és halmozd a tészta tetejére. Ennyi! Hidd el nekem, még egy olyan húsimádó figura is, mint én, imádja ezt a fogást. Erősen győzködöm magam, hogy a beletett kevés vaj az oka meg a rukkola, de igazából nem tudom. A hozzávalók baromi jó összhangban vannak, és ez a lényeg.

"Itt nemcsak a pénzről van szó, hanem a büszkeségről. A mi kajánkat zabálják: pizza, spaghetti, mozzarella, sajt, olajbogyó. Ezeknek nemvolt semmijük, ették a szart, míg meg nem ismerték az olasz konyhát! De ez, ez a legrosszabb eza, ezaz espresso-lötty!"



Tudtad, hogy az elmúlt 15 évben 10 kilóval csökkent az olaszok fejenkénti tésztafogyasztása? 1999-ben még 42,9 kg-ot ettek, ez ién már 30,9 kg-ra redukálódott. Persze ez még mindig szép szám, de a legbosszantóbb az egészben, hogy az indoklók nagyrésze a hízástól való félelemmel magyarázta a dolgot (51%), 24% pedig sokallja a tésztafőzéssel töltött időt, főleg hogy mártás is kell hozzá. Érted, a mártások hosszú órákig készülnek. Meghogy a tésztától nő a seggük, nem az egészségtelen életmódtól, meg a nem mozgástól. Persze. Giuseppe Morici, a Barilla marketingigazgatója a La Repubblicának nyilatkozva elmondta, hogy rengetegen a félkész és fagyasztott ételeket keresik, illetve sokan nem otthon vacsoráznak, hanem eljárnak étterembe. Az utóbbi nyilván megbocsájtható, főleg hogy remek éttermek vannak minden második sarkon, dehogy valaki félkész dolgokat egyen abban az országban, ahol kb gyomnövény a bazsalikom, a paradicsom is az utca szélén nő (nem is akármilyen), sőt Rómában majdnem agyonvágott egy fáról lepotyogó narancs, aminél illatosabbat életemben nem szagoltam?! Gratulálok. Szerencsére én ebből nem sokat tapasztaltam római utam során, ellenben ettünk olyan tésztaételeket, amik tényleg frissen készültek és nagyjából 10-15 perc alatt, tehát amíg a tészta megfő, az asztalunkra kerültek.

Na az utóbbiakból fogok hamarosan megosztani veletek párat, de előtte inkább beszéljünk kicsit a tésztafőzésről.

• Válassz megfelelő méretű edényt. Vannak kifejezetten tésztafőzésre való betétes cuccok, amik nyilván praktikusak, de emiatt ne verd magad költségekbe.
• Ha megvan az edényed, akkor töltsd meg jó sok vízzel, ami jelen esetben 100 gramm tésztaként minimum 1 liter vizet jelent.
• Sózd meg jól! Literenként kb 10 gramm sót használj. Ez ugyan soknak tűnik, de a víznek kb annyira kell sósnak lennie, mint a tengervíznek, legalábbis ezt mondják a nagy olaszok.
• Hogy egy főre hány gramm tésztát számolsz az a te dolgod. Nyilván ez a mártás jellegétől és egyéb mástól is függ, szerintem lődd be a dolgot 100-125 garmm/főre.
• Ha felforrt a víz, dobd bele a tésztát egyszer keverd meg, és fedd le az újraforrásig. Nem kell kevergetni, elvan magában, hagyd hogy táncoljanak a vízben a kis tésztáid.
• Azt, hogy a főzővízbe olajat teszel, azt felejtsd el! Nem, nem fog összeragadni a tészta, ha megfelelő mennyiségű vízben főzöd, meg amúgy is az olaj csak feljön a víz felszínére, úgyhogy baromság az egész. Gordon Ramsay ugyan tesz a vízbe olívaolajat, sőt ahogy leszűrte s tésztát, ismét megöntözi, de én ezt feleslegesnek tartom. Persze, ha inkább az ő iskoláját követnéd, lelked rajta, nyilván nem beszél hülyeségeket az öreg, sőt egyenesen minden szava kincs. Komolyan!
  
  
  
  
• A tésztát al dente-re főzd, amit lehetetlen lefordítani és megmagyarázni holmi "fogkemény" és egyéb hülye szavakkal. Kívül puha legyen, belül kicsit nyers, harapható. A legjobb, ha betartod a tészta csomagolásán leírtakat. Azt a tésztát ahol egy többperces időintervallum van megadva az elkészüléshez, azt inkább tedd vissza a polcra.
• Fontos, a tésztát mindig a szószra, mártásra, ragura, akármire szedjük rá és nem fordítva. Ha ügyes vagy, elteszel a tészta főzővízéből egy merőkanálnyit és azzal sűríted a megfelelő állagúra az egészet. Persze anélkül, hogy tovább főznéd azt a szerencsétlen tésztát. Jamie tökéletesen elmagyarázza, miért is jó ez.
  
  
  
  
• A tészta frissen jó. Nem, nem jó, ha csinálsz egy bödönnyi bolognai ragut, kifőzöl mellé két kiló tésztát és három napig azt eszed. Ki ne találd nekem, hogy nincs tíz perced a konyhában tevékenykedni. Mondjuk addig mosogass el, reggel úgyis csak bedobtad a koszos kávéscsészét a mosogatóba. Ugye?!
• Remélem ezt a pontot már fölösleges is leírnom, de vegyél minőségi tésztát. Persze a legmenőbb, ha saját magad készíted, de ezt azért nem várom el tőled. Magamtól sem. Én a legtöbbször Barillát használok, mert árérték arányban tökre rendben van. Ja, ne nagyáruházakban vagy a kisközértben vedd, mert ott tényleg drága. Piacra úgyis jársz, na ott mindig találsz 300 Forint körüli áron, szemben a bolti 450-nel.

Hamarosan két recept jön, amit Rómából hoztam. Addig szerezz be egy-egy csomag spagettit és pennét.

Kövesd a blogot a közösségi oldalakon is!

Facebook
Twitter
Instagram

Megint egy gyors, nyári recept, semmi okoskodás. A piadina Emilia Romagna tartomány leghíresebb lepénykenyere, amely már Giovanni Pascolit (1855-1912), a híres olasz költőt is elvarázsolta. Egész Olaszországban népszerű, köszönhető ez annak is, hogy elkészítése nem igényel különösen sok munkát. Na ezért esszük mi is rendszeresen, főleg ebben a kánikulában

Piadina alaprecept:

• 400 gr finomliszt (próbáld ki nyugodtan magasabb sikértartalmúval is)
• 5 gr só
• 10 gr szárított élesztő (ne bajlódj a frissel)
• 225 ml langyos víz
• 40 gr disznózsír (ha ezt nem érzed annyira, akkor vaj vagy olívaolaj, de zsírral az igazi)

Tök egyszerű a dolog, gyúrd össze a hozzávalókat kb 10 perc alatt. Kicsit keményebb az eredmény, mint a pizzatészta, de megéri vele foglalkozni. Ezután csak annyi a dolgod, hogy megvárd amíg kb kétszeresére dagad a tészta. Ez olyan 30 percet vesz igénybe, addig mondjuk igyál egy sört, hamár nyár van.
Ha megkelt a tésztád, oszd el 8 egyenlő részre és formázz belőlük kis golyókat, amiket utána milliméter vékonyságúra nyújts ki, és egy felforrósított serpenyőben süsd meg mindkét oldalukat. Kb másfél-másfél perc oldalanként. Ja, a serpenyőbe fölösleges zsiradék, van az bőven a tésztában. Persze nem rontasz el semmit egy kis olívaolajjal.

A klasszikus töltelék darabonként 2 szelet pármai sonka, 30 gr stracchino sajt és némi rukola. Persze azt teszel bele amit csak szeretnél, de a sonka, sajt, saláta vonalat azért nem érdemes megtörni. Nálam éppen Feketeerdei sonka, fodros saláta és mozarella volt a belevaló, ami mellé apróra kockáztam pár szem kimagozott koktélparadicsomot. De mondom, az egész a fantáziádra van bízva. Ami fontos az a gyorsaság, hogy a sajt a kenyérhez érve megolvadjon, miközben a többi hozzávaló is kicsit átmelegszik. Gyors, egyszerű, nyár.

Kövesd a blogot a közösségi oldalakon is!

Facebook
Twitter
Instagram

Van ez a Goldenblog 2013 dolog. Szóval nevezve lettem, mert biztos annyira jó vagyok, hogy ilyen illusztris nevek közt a helyem. Aha. A gasztroblogok idén az Életmód kategóriába vannak bedobva az utazás, sport, hobby, DIY blogokkal együtt. Erről tehát ennyit. Viszont, ha van fölös fél perced, akkor nézz szét a jelöltek közt és szavazz arra a blogra, ami szerinted megérdemli a szavazatod. Ha netán rám nyomnál, akkor azt köszi. Ígérem a díjátadón megkeresem a megfelelő médiumot, hogy végeredménytől függetlenül elmondjam, mennyire köszönöm a családomnak, a macskámnak, a kispajtásaimnak, a mindenkinek aki szeretinek és elsősorban az olvasóknak a mindent. Köszik!

Nehezen, de végül megtaláltuk Róma leghíresebb piacát a Campo de' Fiori piacot. Köszönhető ez mondjuk annak, hogy elmentünk térkép nélkül egy olyan városba, ahol a helyiek a saját nyelvükön kívül csak ritka esetben szólalnak meg máshogy, illetve, hogy gondoltam a Tripadvisor majd segítségemre lesz. Hát persze, amint beírtam, hogy hova mennék, egyből elkalauzolt a város másik felébe, úgyhogy hagytuk inkább, amikoris egy idős fodrász papa és a neje, útbaigazítottak kézzel lábbal és némi angol motyogással. A lényeg, hogy meglett, bár első látogatásunkkor majdnem lemaradtunk a piacos részről, merthogy csak délután kettőig van nyitva. Mondjuk azt hétfőtől szombatig, reggel hattól. De a sziesztát be kell tartani! Két nap után erre mi is rájöttünk..

View Larger Map

A tér neve magyar fordításban Virágok mezeje. Ennek magyarázására két elmélet is létezik, az egyik szerint 1456-ig nem volt lekövezve a placc, a másik szerint a híres római hadvezér és politikus, Cnaeus Pompeius Magnus csaja, Flóra itt lakott. Az előbbi realistább, mert jódarabig rendszeresen elöntötte a Tiberis, de ha romantikus vonalon mozogsz, akkor nyugodtan memorizáld az utóbbit.
Anno a Terrina nevű szökőkút állt a tér közepén, de az kicsit benézték, mert alig volt valami vízsugár, úgyhogy 1889-ben el is bontották, hogy inkább a téren 1600. február 17-én megégetett Giordano Brunónak emeljenek szobrot(Tudod, ő volt az a figura, akit a derék inkvizíció máglyára küldött, mert eretneknek tartották a tanait. Persze bebizonyosodott, hogy nem beszélt hülyeségeket, de bőven tudunk ilyen sztorikat felsorolni. Óh, te csodás középkor.. ). Amúgy magán a téren 1869 óta működik zöldség és halpiac, azelőtt hétfőnkén és szombatonként lópiacos móka volt. Na, mi halat nem láttunk, de zöldséget, gyümölcsöt, olajakat, fűszereket és rengeteg elképesztően menő élelmiszert igen. Meg persze pakikat i love Roma cuccokkal. De ezekről beszéljenek inkább a képek.

Fontos megemlíteni, hogy igazán low budget megoldás egy laza ebédre, a Forno Campo de' Fiori. Hidd el, a közelben tevékenykedő olaszok mind ide járnak enni, úgyhogy ha nekem nem hiszel, akkor nekik azért mégis. Csodás pizzák, aprósütemények és szendvicseik vannak. Ultramenő, hogy mindig más például a pizzafelhozatal, mert azt tesznek rá, amiből megfelelő minőséget kapnak. Így nem ritka a cukkinivirágos vagy a padlizsános pizza sem a szokásos prosciuttos és egyéb kegyetlen feltétek mellett. Állati jók, és vicces módon kilóra van a pizza. Tehát megérkezik a pultba egy hosszúkás alakú pizza, te a két kis kezeddel elmutogatod a helyi bobinak, hogy mekkorát kérsz ebből, aztán a másikból is, ő becsomagolja neked és a kasszánál az idős olasz bácsinál fizetsz. Az, hogy hol eszed meg, az a te dolgod, de minden sarkon van egy templom, aminek a tövébe leülhetsz. Nyugi, az olasz is ugyanezt csinálja, legyenaz menedzser vagy utcaseprő. Kezet meg majd mosol jól valamelyik szökőkútban, mert nyilván abból sincs hiány. Szóval, ha arra jársz, eszedbe ne jusson kihagyni. Mi kb naponta meglátogattuk.

Ne feledd a játék még péntekig tart! 100 gr Campo de' Fiori fűszerkeveréket nyerhetsz, igazából tök könnyen.

Kövesd a blogot a közösségi oldalakon is!

Facebook
Twitter
Instagram

Azt ugye mindenki tudja, hogy az olasz zászló, három színből áll, zöld, fehér, piros. A játék alatt minden szín egy hozzávalót jelképez, értelemszerűen a zöld a bazsalikom, a fehér a mozarella, a piros pedig a paradicsom. Pont mint egy jó pizzánál. Annyi az egész, hogy készítsetek egy ételt, amit jól lefényképeztek és feltöltitek a blog Facebook oldalára vagy az Istagramra ‪#‎tuttifinom‬ hashtaggel, de úgy, hogy a három hozzávalóból legalább kettő szerepeljen az ételben. A nyeremény a már említett 100 gr Capmo de' Fiori fűszerkeverék, amit két napja hoztam egyenesen Rómából. A játék időtartama 2013.07.26 - 2013.08.02. Ha budapesti a szerencsés, akkor személyesen adom át, márha kíváncsi valaki rám, ha vidéki, akkor igénybe veszek valami normális postai szolgáltatást. Hajrá!

Kövesd a blogot a közösségi oldalakon is!

Facebook
Twitter
Instagram

Eredetét, mint annyi más ételét is legendák övezik. Egyesek szerint a tatárjárásnál elterjedt nyereg alatti húspuhítós módszer volt az elődje, aztán az eredményt daráló híján késsel felaprították és abból lett valami. Egyes francia bisztrókban a húst tartármástással keverik össze és sült krumplival, salátával tálalják. Itt is lehet valami kapcsolat. Más elbeszélések szerint pedig az oroszok lesték el a tatároktól, később tőlük a németek koppintották az ötletet, és így terjedt el egész Európában. Sőt, Amerikában is elsőként német éttermekben tűnt fel. Annyi biztos, hogy az első írásos feljegyzések a 19. századból származnak.

(dhaleb.com)

Tatár bifsztek. Vagy imádod, vagy rá sem tudsz nézni. Köztes megoldás nincs. A magyar gasztro kultúra a jól átsütött, hosszan hőkezelt húsokra esküszik. Ez a vonal alaposan benne is maradt a köztudatban, nem úgy mint mondjuk a japánoknál vagy egyéb nyers húst előszeretettel fogyasztó nemzeteknél. Köszönhető ez például annak is, hogy mi inkább sertést, csirkét és birkát fogyasztunk, mivel tisztességes húsmarha kevés van az országban. A felsoroltak közül pedig valóban nem a legcélszerűbb választani, ha nyers húst szeretnénk enni. Gyakorlatilag a megbízható helyről származó, bevizsgált húsok mentesek a különböző baktériumoktól és férgektől (szalmonella, campylobacter, trichinella stb), viszont ismerve a tárolási módszereket, mechanikai fertőzések bőven előfordulhatnak, úgyhogy itthon maradj inkább tényleg csak a marha tatárnál. Illetve lazac és egyéb tengeri halak, zöldségek tatárjánál, de erről majd később. A vadhúsokat nyersen messzire kerüld el, de remélem ezt nem is kell külön elmagyaráznom. Ja, és terhesség alatt sem játszik a nyers hús, de erről inkább olvass utána a kismamáknak szóló oldalakon.

(harwoodgame.co.uk)

Szabályok, amiket feltétlenül tarts be, ha tökéletes tatár szeretnél:

1. Ne keverd be előre a húst, ne érleld különféle pácokban, azok csak tönkreteszik az egészet. Ha már egy vagyont költöttél, hogy egy csodás húst beszerezz, akkor az ételnek is add meg azt a tiszteletet, hogy az egész magáról, a hús ízéről szóljon. A hozzávalók amiket belekeversz, inkább minden falatnál egy kis plusz ízzel fokozzák a hús ízét.
2. A hús friss legyen. Aznap szerezd be, amelyik nap elkészítenéd. Nyers húsról van szó, úgyhogy fokozottan ügyelj a minőségre, csak a legjobbaktól szerezd be az alapanyagot. Tudod, olyan ez, mint amikor egy zenekar egy akusztikus koncertet ad. Ha izzanak az erősítők, torzít minden és rohadt hangos a buli, akkor alig észrevehető egy-egy hiba, de egy halk akusztikus koncert alatt minden hallatszik. Remélem felfedezed a párhuzamot a nyers hús és az akusztikus koncertek között és nem kell magyaráznom.
3. Ha nagyon tutit szeretnél, akkor szánj rá időt és ahelyett, hogy ledaráltatnád a henteseddel, vedd elő a legélesebb késed és apróra vágd fel. Hidd el, egészen más élmény, ha a húsnak van egy kis tartása. Igen, ez melós, főleg, ha sokat készítesz, de egyszer mindenképpen próbáld ki. Persze, nem eretnekség, ha továbbra is darálva kéred a hentesedtől. Ha mégis az aprítást választod, akkor azt közvetlenül a keverés és a tálalás előtt tedd meg. Amennyiben marháról beszélünk, bélszínt, fartőt vagy hátszínt használj. A lényeg, hogy most kivételes esetben, sovány húsban gondolkodj.
4. A hozzávalókat, mint ahogy az első pontban említettem, csak a legutolsó pillanatban keverd össze a hússal. Készítsd elő szépen a mise en place szabályai szerint. Ennél az ételnél igazán fontos egy jó mise elkészítése, szánd rá az időt.
   Hidegen tálald! Tévhit, hogy szobahőmérsékletűnek kell lennie. A pirítós forró, majd az elvégzi a dolgát. A húsnak feszesnek kell maradnia, szobahőmérsékleten csak nehéz és nyúlós lesz. Nem azt mondom, hogy jégágyon tálald, ahogy egyes éttermekben, vagy keverj bele apró jégkását, ahogy Eckart Witzigmann is teszi, csak annyit kérek, hogy az utolsó pillanatban csinálj mindent és minél frissebben tálald.
5. Amit belekeversz, az is minőségi alapanyag legyen, pont mint a hús esetében, hiszen ezeket is nyersen, mindenféle hőkezelés nélkül fogyasztod.

A következőkben három receptet ajánlok. Az első egy klasszikus tatár bifsztek a New York-i Les Halles-ból (én a legtöbbször ezen recept szerint járok el), a második egy lazactatár receptje, a Borough Marketes kötény nyertesétől, Balázstól, a harmadik pedig egy igazán könnyű zöldséges tatár, melegebb napokra. Az utóbbinál is érvényes, hogy ne bonyolítsd túl a dolgot, csak annyi hozzávalóval dolgozz, amit még összhangba tudsz hozni, úgy hogy akár falatonként is külön-külön élményt adjanak.

Anthony Bourdain, Les Halles Brasserie:

• 2 tojássárga
• 4 db szardellafilé
• 2 evőkanál ketchup
• 1 ek Worcestersire szósz
• Tabasco szósz
• 0,5 dl salátaolaj
• 30 ml konyak
• 1  kis fej hagyma
• 5 dkg kapribogyó
• 5 dk apró csemegeuborka
• 4 ág petrezselyem 
• 55 dkg vesepecsenye

A tojássárgát, a mustárt és a szardellát tedd egy hideg rozsdamentes edénybe és keverd alaposan össze. Utána add hozzá a ketchupot, a Worcestershire szószt, a Tabasco-t, a frissen őrölt fekete borsot és keverd tovább. Ha ezzel megvagy akkor a többi hozzávalót habverővel keverd el benne és ezzel a szósszal keverd el a húst. Azonnal tálald, pont úgy ahogy fent említettem. Ez a mennyiség amúgy 6 személyre szól, így kalkulálj.

(www.dandys.ch)

Vér Balázs lazac tatárja:

A lazactatár alfája és omegája a lazac. Minden hozzávaló egy célt szolgál: hogy kiemelje a hal ízét. Ezért ha szar (rossz ízű, nem teljesen friss) alapanyagból dolgozol, a tatárod is szar lesz. A kereskedelemben kapható lazacok legnagyobb része (Atlanti lazac) futtballpályányi úszó tengeri telepeken nevelkedett. A húsuk nem az elfogyasztott rákoktól piros, mint vad társaiké, hanem a tápjukhoz adagolt festékanyagoktól (cantaxanthin). Persze azért az ilyen "telepi" lazacokból is lehet kiváló tatárt készíteni, csak fontos, hogy frissen, megbízható helyről szerezd be őket (pl. Budaörsi Halpiac). Gyakorlati szempontból a legfontosabb: a tenyésztett lazacok húsa zsírosabb, mint a vadon élő társaiké. Ha nem riaszt el a pöttyet magasabb árfekvés, akkor vegyél vadlazacot! Hidd el, megéri!Térjünk át a receptre (nagy vonalakban Toma egyszerű lazactatár receptjét követi): Én kettőnknek 30 dkg lazacból szoktam csinálni. A húst lefejtem a bőrről és nagyon apró kockákra vágom (mármint a húst:). Múltkor kipróbáltam, hogy a aprítógéppel letruttyugom, és bevált. Hozzáadom egy citrom levét és reszelt héját, egy evőkanállal a legjobb otthoni olívaolajból, sózom, borsozom. Ha meg akarod kicsit bolondítani, tehetsz bele apróra vágott/aprított kapribogyót is, én nem érzem szükségét. Apróra vágott friss petrezselyemmel megszórom a tetejét. Mehet is a hűtőbe egy jó félórára. Tálaláskor én egy szelet kerek érlelt kecskesajt tetejére szoktam halmozni. Szárított paradicsommal, zöldsalátával és pirítóssal nagyot szól.

(tablefor-one.com)

Egyszerű zöldségtatár:

• 10 dkg apróra vágott cukkíni
• 1 nagy piros kaliforniai paprika
• 1/2 csokor friss, apróra vágott petrezselyem
• 3 kisebb paradicsom koktélparadicsom
• 1 kis fej hagmya
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 kk Worcestershire szósz
• 1/2 kanál dijoni mustár
• Tabasco szósz

A zöldségeket aprítsd fel, kevés vajon nagy lángon pirítsd meg kicsit, de csak addig amíg ress marad. Keverd össze a szószokkal, helyezd formába, várj egy picit, borítsd egy tányérra és szokás szerint pirítóssal tálald.
Egyébként a zöldségtatárokat lényegében bármilyen egymáshoz passzoló zöldségből elkészítheted. Kísérletezd ki a saját ízlésednek megfelelőt, és ha van kedved küld el nekem a receptet, mert megkóstolnám.

(longevitymag.co.za)

Kövesd a blogot a közösségi oldalakon is!

Facebook
Twitter
Instagram

Borjú. A szarvasmarha addig borjú amíg szopós a kisállat. Jó esetben a saját anyja tejét fogyasztja, de azzal sincs para, ha másik mamától kap. Ez ugye eddig oké?! És itt kezdődik a probléma, mert kishazánkban rendes húsmarhát is alig kapni, nemhogy tisztességes borjúhúst. De! Nyilván van megoldás, ha mondjuk Gál Józsinál vásárolsz, vagy van egy olyan hentesed, aki tényleg tud rendes borjúhúst hozni neked. Ha pedig van, akkor azt nagyon becsüld meg, de ezt már megbeszéltük.

A jó borjút sajnos eladják külföldre, hiszen jó pénzért lehet értékesíteni az EU-n belül, ami pedig neked marad, az a legtöbb esetben fiatal marha, csikó, de még akár sertéshús is lehet. Ha ilyenbe belefutsz, akkor szólj inkább a fogyasztóvédelemnek, minthogy visszamenj a boltba, és megpróbáld megnevelni a hentest. Tudod, elég nagy és éles kései vannak. Viszont, ha sikerül mégis vásárolnod, akkor az alábbi receptet feltétlenül próbáld ki. Igen, a borjú drága, de a csülök része pont nem tartozik a megfizethetetlen húsok közé, akár egy átlagos hétköznapi vacsoraként is felszolgálhatod.

Ellenben nekem nem volt időm elmenni a Józsihoz, ezért inkább bárányt választottam, mert azt kaptam a piacon, de a receptet leginkább borjúval szoktam elkészíteni. Az ára pedig így igazán barátságos lett. Báránynak egy éves koráig nevezzük a kisállatot, úgyhogy ennek a húsa is fiatal, még nem alakultak ki a komolyabb zsírszövetek. Bárányt is elég lutri beszerezni, de jóval könnyebb, mint borjút.  Nyilván így a sütési idő kicsit hosszabb lett, de ha elkészítem borjúból is, töltök fel képeket az Instagramra. Te pedig készítsd nyugodtan abból amit kapsz, de azért keresd a megfelelő borjú forrást!

Még mindig ketten vagyunk plusz a kisállat, úgyhogy a recept két személyre szól!

Rozmaringos báránycsülök:

• 2 db bárácsülök
• 6-8 szál rozmaring
• 6 gerezd fokhagyma
• 2 ek olívaolaj
• só
• frissen őrölt bors

Baromi egyszerű az egész. A húst jól leszárítod, borsot őrölsz rá és sózod. Amikor jól beledörzsölted ezeket, akkor egy olívaolajjal megkent alufóliára fekteted és a képen látható módon megdobálod 3-3 gerezd fokhagymával és 4-4 ág rozmaringgal. Remélem a fokhagyma pucolása nem okoz gondot, ha mégis akkor itt a videó, hogy ne szenvedj vele. Igen alulra és felülre is kerüljön a fokhagymából meg a rozmaringból.

Ha ez kész, akkor tekerd fel őket és pont úgy fognak kinézni, mint a gyros, amit hajnalban veszel a körúton a töröknél, amikor tántorogsz haza. Közben a sütőt melegítsd elő 170 fokra, és dobd bele a kis csomagokat 3 órára. Borjúnál ez az idő természetesen rövidebb, de annak a részeit amúgyis inkább rosére sütjük.

Francia burgonyapüré:

• 1 kg burgonya (próbálj meg valami értelmesebb tételt szerezni, tudom, nem könnyű)
• 40 dkg vaj
• tejszín, ha nincs akkor valami magasabb zsírtartalmú tej

A krumplit főzd meg héjával együtt, és utána pucold meg. Meg fog égetni? Meg fog. De szerintem, ha héjával együtt főzöd jobb az íze. Ha mégsem így tennél, akkor a pucolás után áztasd egy ideig hideg vízbe, hogy a benne lévő keményítő kiázzon belőle. Így jobb állaga lesz a pürédnek. Ha megfőzted, akkor nincs más dolgod, mint a szobahőmérsékletű vajjal együtt összetörnöd és elkevered. Ha nagyon mutatni akarod magad a vendégeidnek, akkor előtte törd át az egészet krumplinyomón, így igazán selymes pürét kapsz. Igen, a jó püréhez kb fele aránybán kell vaj. Leviheted ezt az arány 30%-ra is, de ott már kicsit más lesz az eredmény. Persze még így is sokkal jobb, mint az átlag éttermekben krumplipürének csúfolt valami. Ha ezzel megvagy, a tejszínnel/tejjel hozd az általad kedvelt állagúvá. Folyamatosan keverd, ha csalnál, akkor használj robotgépet, de szerintem egy habverő is megteszi. Legalább nem kell este edzened.

Ha minden kész, szépen tálalhatod. Ne flancolj, dobd egymás mellé a tányérra, a vendégeidnek úgyis mindegy lesz, mert a sülthús illatától már minden bizonnyal farkas éhesek, és mitsem törődve azzal, hogy forró az étel, majd jól leégetik vele mindenüket. Nem baj, a hideg sör majd regenerál.

Ne kövesd el azt a hibát amit én, tényleg kell neki az a három óra..

Amúgy még mindig kövess a közösségi oldalakon, ha szeretnél szép képeket és friss információkat kapni! Deal?!

Facebook
Twitter
Instagram